logisztikai menedzsment aktualitások, logisztikai tanácsadás újdonságok

A logisztikai kontrolling célja és felhasználási területei

A kontrolling rendszereket, a vizsgált vállalatok leginkább a funkcionális teljesítmények mérésére, nyomon követésére és a szűk keresztmetszetek meghatározására használják, míg az átfogó szervezeti vagy funkcionális stratégiaalkotás forrásaiként, jellemzően nem ezt jelölték meg.

Iparági szemszögből vizsgálva a válaszokat látható, hogy az FMCG és a termelői szektorokban a jelen állapot leírására, a funkcionális teljesítmények és képességek meghatározására használják leginkább a logisztikai kontrolling rendszer eredményeit, azaz a logisztika talán kevésbé hangsúlyos része a vállalati és funkcionális stratégiának. A szolgáltatói szektorokban azonban a pénzügyi tervezésbe és a projektmenedzsmentbe is, míg a logisztikai szolgáltatói szektorokban már a stratégiaalkotásba is erősebben bevonódik, azaz az operatív kontrolling a vállalati üzleti folyamatoknak fontos része.

A logisztikai kontrolling fókuszterületei, a legfontosabb teljesítménymutatók.

A vállalati ellátási lánc eredményességének javításához, a beszállítói, a vevőpartneri és a belső működési hatékonyság hármasának átfogó ismerete elengedhetetlen feltétel. Az eredmények azt mutatják, hogy korunk gyakorlatában a legnagyobb hangsúly a vevőpartneri tevékenységek hatékonyságfigyelésén van, míg a leginkább fejlesztendő a „házon belüli" teljesítmények kontrollja. A kutatásban résztvevők 43%-a vélte az üzemi fókuszt erősen fejlesztendőnek, míg a beszállítói oldal kontrolljának erősítéséről, csak a válaszadók 30%-a gondolkodik hasonlóképpen.

Az egyes iparági szektorok tekintetében a beszállítói oldal teljesítménykontrolljának fokozását, leginkább a termelő szektor kívánja. A belső vállalati hatékonyság mélyebb elemzését a szolgáltatói szektor, míg a vevőpartneri tevékenységek alaposabb ismeretét az FMCG/Kereskedői szektor ítélte saját gyakorlatában, az elvártnál kevésbé hangsúlyosnak.

A logisztikai teljesítménymutatók közül összesen 15 mutatót emeltünk ki, és vizsgáltuk azok fontosságát és elemzési mélységét. A 15 mutatót ezek után 4 csoportba sorolva kirajzolódott, a jelen teljesítménymérési gyakorlat.

A teljesítménymutatók:

Vevőkiszolgálás

  • Készlet rendelkezésre állás
  • Kiszállítási mennyiségi megfelelőségek
  • Kiszállítási minőségi megfelelőségek
  • Kiszállítási időbeni megfelelőség

Eszközkihasználtság

  • Eszközök térfogat/súlykihasználtsága
  • Erőforrások időkihasználtság

Költséghatékonyság

  • Termék alapú költségmutatók
  • Tevékenység alapú költségmutatók
  • logisztikai csatornák költségmutatói
  • Beszállítók szerinti költséghatékonyság
  • Vevőpartnerek szerinti költséghatékonyság

Alkalmazkodó képesség

  • logisztikai csatornahatékonyság
  • Információ elérés gyorsasága
  • Információ elérés minősége
  • Új termék/szolgáltatás bevezetésének hatékonysága

A mért mutatók elterjedtsége:

Összességében elmondható, hogy a felsorolt kpi-ok 31%-át a megkérdezettek nem mérik, de fontosnak tartanák, ezen belül is a piaci alkalmazkodóképesség leírására szolgáló mutatókat a vállalatok 46%-a nem méri, holott ismeretét szükségesnek ítélték.

A vevő kiszolgálási mutatók mérési eredményeivel voltak a legtöbben - a válaszadók 60%-a - elégedettek, bár a megkérdezettek 11 %-a nyilatkozott úgy, hogy ezt a területet nem mérik, és nem is fontos számukra. 

Az iparági szektorok szemszögéből, a költséghatékonysági mutatók további elemzését tartja szükségesnek a termelő és a szolgáltató szektor, míg a logisztikai szektor az alkalmazkodóképességi, az FMCG/kereskedő szektor az eszköz-kihasználtsági mutatókat vizsgálná mélyrehatóbban.

Contact us